Szakmaiság

A kollégiumban olyan megközelítésből tanulhatsz a társadalomról, amilyenből az egyetemen nem. A hivatalos narratívák kritikáját, az elnyomások struktúráját, az egyenlőtlenségek rendszerét. A főbb témák között a politikai gazdaságtan, a posztkoloniális elméletek, a gender studies, a posztmodern társadalomelmélet, a városkutatás és a zöld, de igazából nincs olyan jelenség, amit ne lenne lehetséges és érdemes kritikai pozícióból vizsgálni. Ez a tudás adja alapját kurzusainknak (köreinknek), előadásainknak, konferenciáinknak, köteteinknek, Fényes Szelek nevű rádióműsorunknak, és folyóiratunknak, a Fordulatnak.

Körök

A tekes szakmaiság alapvető intézménye. A körök különböző tekes témákban szerveződnek, bárki bedobhat egy ötletet a félévente megrendezésre kerülő körbörzéken, hogy aztán az ötletből (remélhetőleg) kör legyen. Az egyetemi órákhoz hasonlóan a köröknek is van tematikája, a különbség viszont az, hogy a hétről-hétre elolvasott adott irodalmat közösen beszéljük át a meghívott körtartó (öreg tekes/ tekes/egyetemi tanár/szakmai tekintély stb.) moderálásának segítségével. Körre járni jó, mert azon kívül, hogy az ember tanulhat valamit a világról, az egyes köralkalmak is nagyon izgalmasra//hasznosra/pezsgő vitázósra sikerülnek sokszor.

Köreinkből néhány

2020/2021 I.

TEK “zöld” kör –Ökológiai közgazdaságtan és az agroökológia társadalmi oldala (Köves Alexandra, Mihály Melinda) 

Az olvasói körben az ökológiai közgazdaságtan és az agroökológia mentén vitatunk meg témákat. A témák esetében mindenki az olvasmányok és meghallgatható podcastok, videókon keresztül megismer szakértői véleményeket, és a közös vitákon és beszélgetéseken keresztül tudja kialakítani saját véleményét az adott témáról. A foglalkozás részletes leírása itt.

Kritikai közgazdaságtan – Pinkasz András

A cigányság posztkoloniális szempontból – Kovai Cecília

2019/2020 II.

Közjavak és az alternatív tulajdonlás lehetőségei, Anarchizmus 

Bevezetés az anarchizmus fogalmi és eszmei rendszerébe, megismerkedés az anarchista pedagógiába és pszihológiába, és történelmi áttekintés a század elejétől napjainkig.

Marxizmus, marxista eszmetörténet – Kapelner Zsolt 

Haladó eszmetörténeti bevezető a marxizmusba. Célja, hogy áttekintse Marx és a 20. századi marxizmus legmeghatározóbb gondolkodóinak elképzeléseit, illetve történeti és fogalmi összefüggéseikben láttassa őket.

Polányi Károly munkássága – Mendly Dorottya

A félév során Polányi: A nagy átalakulás című művének fejezeteit olvassuk és értelmezzük témák, fontosabb fogalmak, és aktuális problémák szerint, másrészt pedig megnézzük, hogyan használja társadalomtudósok (és aktivisták) változatos köre azokat a fő téziseket, fogalmakat, melyeket Polányi lefektetett.

Posztkoloniális kritika – Kósa Levente

A kör során bevezetést adunk a posztkoloniális kritika alapvető irányzataiba, és problémaköreibe. Feltárjuk a globális kapitalizmus történeti folyamatainak és intézményi rendjeinek szerepét a koloniális viszonyokban, és külön hangsúlyt helyezünk a politikai gazdaságtani összefüggésekre a rasszizmus és a koloniális politikai erőszak megjelenésében és megerősödésében.

2019/2020 I.

Kritikai pedagógia – Lődi Virág

“Egy társadalom, mely mint a mai polgári társadalom, elvesztette és a történelem folyamán megtagadta ideáljait, az emberré nevelésnek problémáját nem oldhatja meg; ebből következik, hogy ebben az értelemben tagadja is a nevelést, mint lehetőséget s amit nevelés címen ad, az csak gyakorlati vagy absztrakt ismeretek némi tapasztalati világotjárt okosság továbbadása. Csak olyan korokban él a pedagógia, mint valóság, melyben univerzális célok is élnek; a polgári társadalom azonban tisztára partikuláris és rég megszünt akarni célokat, csak önmagáért küzd, nem mert hisz a saját létének értelmében, rendeltetésében, hanem mert ereje van hozzá. Így áll elő a helyzet: a nevelés mint társadalmi funkció lehetetlenné vált és mint individuális, társadalmonkivüli, gyakran aszociális jelenség lehetséges csak, mert ahhoz, hogy szociális lehessen, nem a pedagógiának, hanem a szociális kereteknek kellene megváltozni.”  (Sinkó Ervin: Elkésett megjegyzések)

Kritikai szociológia – Éber Márk Áron

A kört a Helyzet Műhely (HM) tartja a Fordulat folyóirat 2019 őszén megjelent 26. lapszáma alapján a Társadalomelméleti Kollégiumban (TEK). A lapszám tanulmányait kizárólag HM-es szerzők írták és minden alkalomra elhívjuk az adott alkalommal megtárgyalt tanulmány szerzőit is.

Francia dekolonizáció – Lafferton Sára

Mit jelentett a társadalomról és a politikáról való francia gondolkodás számára a XX. században lezajló francia dokolonizáció; hogy hogyan hat még napjainkban is a francia társadalomra és közéletre , és mit nyertek/veszítettek a volt gyarmati országok?

2018/2019 II.

Radikális feminizmus – Halász Sára

Mi az összefüggés az ipar fogyasztás illetve nők elleni erőszak között? Mint kiderül elég sok így vizsgálat alá kerül a pornó- és szépségipar, a szexkereskedelem és béranyaság, de nem marad ki a klímaváltozás sem. Témák között megjelenik továbbá progresszió, a feminizmus és a marketing összefüggései és a posztmodern baloldal. A megismerés fő eszköze itt a különféle vélemények ütköztetése, a vita. 

Szolidáris gazdaság – Lazányi Orsolya

A kör során feldolgozásra kerülnek a szolidáris gazdaság elméleti háttere, az ökológiai fenntarthatósági szempontok, múltbéli próbálkozások és sikerek, illetve elképzelések és példák a lehetséges megvalósításra.

Energia és társadalom – Fabók Márton, John Szabó

A kör azonban továbblép az energiaforrások mint gazdasági erőforrások feletti hatalom kérdéskörén. Bemutatjuk, hogy az energiaellátás lényegileg politikai kérdés. Az egyes köralkalmak során számbavesszük, hogy az energia infrastruktúrája hogyan határozza meg a demokratikus politika kereteit, a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését vagy éppen az államépítést. 

Autoriter rendszerek politikai gazdaságtana – Szalai Erzsébet

A kurzus több mint negyven éves empirikus és elméleti kutatáson alapszik, felöleli Magyarországnak – és részben a régiónak – a létezett szocializmustól egészen a mai napig tartó időszakát. Elsősorban politikai gazdaságtani megközelítésből elemezzük a társadalmi-hatalmi viszonyok és azok változásait, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a gazdasági hatalmi viszonyoknak, és ezen viszonyok dinamikájának – mindig figyelembe véve ugyanakkor Magyarország és a régió külső, geopolitikai és geogazdasági beágyazottságát is.  

 

2018/2019 I.

Feminista társadalom- és politikaelmélet

Fasizmus

Marxista művészetelmélet

Foucault

Értékkritika

 

2017/2018

A magyarországi cigányság értelmezési lehetőségei

Szex (és) ipar a kapitalista patriarchátusban

Kritikai pszichológia

Kritikai városkutatás

Bevezetés a globális politikai gazdaságtanba

Modern monetáris elmélet

Kortárs kritikai társadalomfilozófia

Jelenkori magyar politikatörténet 

Társadalomelmélet feminista perspektívában

 

2016/2017

Ideológia vagy pragmatizmus: Az Orbán-kormány szociálpolitikája

Kolonializmus és posztkolonializmus multidiszciplináris olvasókör

Munkásmozgalom

 

2015/2016 II.

Cultural Studies

Politikai antropológia

Radikális baloldali mozgalmak

Tudat, ideológia, kapitalizmus

Posztkoloniális fordulat a feminista tudományban

Kritikai közgáz 2.

Gramsci, Lukács, Frankfurtiak – a 20. század nyugati marxizmusa

 

2015/2016 I.

Kritikai közgazdaságtan félperifériás szemszögből

Pierre Bourdieu és Luc Boltanski szociológiája

Konferenciák

Tek 35

I. Társadalomgyakorlati Kollégium? Kerekasztal a TEK és a politikai aktivizmus kapcsolatáról, a beszélgetés résztvevői: Andor László, Kovács Vera (2007-től tekes), Szépe András (2005-től tekes), Vágó Gábor (2003-tól tekes), Molnár Noémi

II. Kodaj Dániel (1999-től tekes): Sci-fi és forradalom

III. Szarka Alexandra (2013-tól tekes): A lefizetett bíró – magániskolák, magánelőnyök, közoktatás

 

Elidegenedés és emancipáció – Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok

A szervezők minden, Marx elméleti munkásságával, és annak eszmetörténeti következményeivel foglalkozó filozófiai, filozófiatörténeti, közgazdaságtani, szociológiai, politológiai felvetésnek, elemzésnek egyaránt nagy érdeklődéssel adnak teret, függetlenül attól, hogy Marx mellett érvelő, vagy őt bíráló, esetleg semleges-távolságtartó előadásokról van-e szó. A konferencia célja a Marxszal kapcsolatos szakmai és szélesebb társadalmi diskurzus elmélyítése, színvonalának emelése.

 

A szegénység börtönei – Kiútkeresők

A Társadalomelméleti Kollégium pár héttel ezelőtti, azonos elnevezésű konferenciáját kísérő kiállítás olyan szervezeteket igyekszik plakátok, szövegek, filmek segítségével bemutatni, amelyek különféle területeken és módokon próbálják támogatni a szegénység börtöneiből való kiszabadulásban a körülöttünk és velünk egyre nagyobb számban élő rászorulókat.

A Food Not Bombs szociális étkeztetéssel és környezettudatossággal, a Szociális Építőtábor a lakhatás jogának a tudatosításával és a lakóközösségek megszilárdításával, míg az A Város Mindenkié csoport a hajléktalanok jogaiért való kiállással és a velük való közreműködéssel küzdenek a mindennapok megegyszerűsítésével a nélkülözők számára.
Míg a konferencia a szegénységgel kapcsolatos társadalmi problémáknak a konkrét tényekre alapuló bemutatására fektette a hangsúlyt, addig a kiállítás a fent említett három szervezet működéséből, ennek szépségeiből akart egy kis ízelítőt nyújtani a plakátok, kísérőszövegek, valamint a kapcsolódó kisfilmek segítségével.

 

Nyílt előadások

Független sajtó, baloldali sajtó: Kilátások a 2010 utáni magyar médiatérben

(az előadás felvétele itt)

Mi az újságíró társadalmi szerepe 2020 Magyarországán egy járvány és az ökológiai válság közepette? Mit jelent a függetlenség? Mitől nehéz és mitől jó ma a médiában dolgozni? Hogyan működik az újságírók érdekképviselete, megvalósul-e a szakmai szolidaritás? Mit lehet tenni az egekben levő ingerküszöbökkel, és mi az, amire soha nem tud elég figyelem jutni? Hogyan lehet innovatív módon írni a politikáról?

vendégek: Diószegi-Horváth Nóra (Mérce), Domschitz Mátyás (Partizán) és Előd Fruzsina (Telex)
Moderátor: Vida Kamilla

 

Öt könyv, öt diagnózis a mai Magyarországról

(az előadás felvétele itt)

Mi a NER és hogy jutottunk idáig? Ezeket a kérdéseket járja körül a kerekasztal-beszélgetés öt könyv kapcsán, amelyek az elmúlt egy-két évben születtek és különböző nézőpontokból vizsgálják Magyarország jelenlegi helyzetét. A művekben közös, hogy az ország politikai és gazdasági fejleményeit kritikailag, a globális kapitalizmusban elfoglalt helyzete alapján, annak összefüggéseiben vizsgálják. De miben különböznek ezek a megközelítések? Mennyiben tartják a mai rendszert a létezett szocialista rezsim, illetve a rendszerváltás logikus következményének, vagy látnak alternatívákat rá? Hogyan néznek a 2008-as válságra? Mit gondolnak a neoliberalizmusról mint jelenségről, mikorra teszik a kezdetét? Mennyi autonómiát tulajdonítanak a NER szereplőinek, a rendszer mekkora részét tartják a globális világgazdaság által meghatározottnak? Mit tartanak a legfontosabb különbségnek a 2010 előtti és utáni rendszerek között?

Fábry Ádám | The Political Economy of Hungary – From State Capitalism to Authoritarian Neoliberalism

Scheiring Gábor | Egy demokrácia halála – Az autoriter kapitalizmus és a felhalmozó állam felemelkedése Magyarországon

Sebők Miklós | Paradigmák fogságában – Elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban

Szombati Kristóf | The Revolt of the Provinces – Anti-Gypsyism and Right-Wing Politics in Hungary

és Éber Márk | a ‘Fordulat 26 – 2008-2018: Válság és hegemónia Magyarországon’ két tanulmánya

 

Ökofeminizmus

(az előadás felvétele itt)

Az ökofeminizmus egy olyan kritikai hozzáállás, melyben az emberek közti egyenlőtlenségek problémája nem elválasztható a környezettel való bánásmódtól. Ennek egyik kitüntetett példája a jelenben tapasztalható ökológiai válság, melynek előidézője a kapitalista gazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó társadalmi hierarchiák. A válság rámutat, hogy a nők és a természet leértékelésének és erőforrásainak kizsákmányolása közt olyan párhuzam figyelhető meg, melyre a modernitás emberképe alapjaiban épül. Az ökofeminizmusnak ezért nem célja a nőket uralmi pozícióba helyezni, épp ellenkezőleg, magát a hierarchikus hatalmi berendezkedést kívánja átszervezni. Az előadás során bemutatom, hogy az ökofeminista hozzáállás miben különbözik más feminizmusoktól és hogy hogyan képes az emberi és nem-emberi létezők közti szolidaritás egy mélyrehatóbb kulturális változást előidézni, mint a korábbi, emberközpontú kritikai perspektívák.

 

Létezett szocializmus?

Milyen sajátos mechanizmusok jellemezték a megvalósult szocializmust Magyarországon? Mik azok a jellegzetességek, amik miatt sokan nem tartják “valódi” szocializmusnak a létezett szocializmust? Megvalósulhat-e a szocializmus úgy, hogy közben világszerte dúl a kapitalizmus? Létezhetnek-e olyan csoportok, amelyek tényleg tudják, mi lenne jó az emberek számára? Eltekinthetünk-e attól, hogy egy közösség minden tagja egyenértékűen szóljon bele a közösség életének alakulásába? Milyen lehetett volna egy ténylegesen szocialista társadalom az adott kor kontextusában? Mit lehetett volna jobban csinálni?

A kerekasztal résztvevői: 

Éber Márk Áron | szociológus | Helyzet Műhely, Új Egyenlőség, ELTE TáTK

Krausz Tamás | történész | az MTA doktora, Eszmélet, professor emeritus

Szalai Erzsébet | szociológus | az MTA doktora, egyetemi tanár

Moderál: Vida Kamilla | Társadalomelméleti Kollégium

 

Elitek és ideológiák küzdelme a magyar pénzügyi kapitalizmusban

Előadó: Sebők Miklós, Társadalomtudományi Kutatóközpont 

Hogyan formálták a saját képükre a rendszerváltás elitcsoportjai a magyar pénzügypolitikát? Van-e alternatívája a multik teljes kiszolgálásának illetve elüldözésének?  Csak a szerencse és a kedvező nemzetközi környezet miatt sikeres a pénzügyi nacionalizmus?

A beszélgetés témája az előadó idén megjelent, “Paradigmák fogságában” című könyve (Napvilág), amely egy átfogó politikai gazdaságtani elemzést nyújt a rendszerváltás utáni magyar pénzügyi kapitalizmusról. Legfontosabb gondolata szerint a magyar társadalmi-gazdasági átalakulás paradigmák fogságában zajlott le: két egymással szemben álló elitcsoport, ideológiai tábor és politikai irányzat vetélkedése határozta meg a legfontosabb döntéseket.

A kötet bemutatja, hogyan alakult ki a magyar pénzügyi kapitalizmus e két paradigma vetélkedéseként, elsősorban elit- és értelmiségi csoportoknak kedvezve – miközben a magyar állampolgárok érdekei háttérbe szorultak.

 

Népesedéspolitika és migráció – alternatívák nyomában

Milyen alternatívái képzelhetők el jelenlegi népesedés- és migrációpolitikának Magyarországon illetve Európában, amennyiben globális-történeti perspektívából vetjük fel a kérdéseket? Történetileg elemezni fogjuk, hogy miképpen alakultak a reproduktív jogok, a családalapítás lehetőségei, és a migrációs politika főbb elemei, és igyekszünk megfogalmazni, milyen módokon lehetne csökkenteni az ebből fakadó társadalmi feszültségeket. 

Előadó: Melegh Attila, Budapesti Corvinus Egyetem

 

Klímaváltozás és kapitalizmus

Milyen gazdasági-politikai folyamatok vezettek el a jelenlegi klímaválságig? Hogyan lehet megváltoztatni a kapitalizmust? A TEK folyóiratának, a Fordulatnak a legutóbbi száma a fenti két kérdésre ad újragondolt válaszokat. A nyitóelőadáson a szám szerkesztői két, a témával foglalkozó tudományos kutatóval fognak kötetlenül beszélgetni:

Boda Zsolt, közgazdász, politológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója

Gagyi Ágnes, a svéd Göteborgi Egyetem szociológusa

 

Művészet, közösség és önreflexió – Bánkitó Fesztivál 

MOMÉ-sok, CEU-sok, művészek, költők, műfordítók és egyéb bel-belpesti buborékok. Van kiút az entellektüel gettóból vagy lehetetlen hazatelefonálni az emelkedett szférákból? Tényleg nem érti a kulturális 1% az ország nagy részét? Elefántcsonttorony helyett panelban kislakást az értelmiségnek? És ha nem is a pénz, akkor mi okoz szakadékot ‘műveltek’ és ‘műveletlenek’ közt? Már-már népmesei motívum, hogy a Bánkitóra minden évben leköltözik a Belváros fele. Refklektáljunk a közös buborékainkra, hogy ki van benne és ki nincs benne, hogy ki lehetne benne és ki nem, és hogy hogyan lehetne az ország egy kicsit kevésbé vízfejű!

 

A venezuelai válság értelmezési keretei

Az évek óta mélyülő venezuelai válság okainak és lehetséges kifutásainak vizsgálata nem könnyű feladat, egyrészt az eltérő orientációjú médiumokban elérhető, egymásnak ellentmondó hírek, másrészt pedig a sokféle lehetséges értelmezési keret miatt. Az előadás az utóbbiakat veszi sorra. Az exportfüggőség és a romló cserearányok okozták Venezuela vesztét? Vagy a chavismo tékozló szociális politikája és irreális külpolitikai ambíciói? A kedvezőtlen globális trendek? Az állandó belső konfliktusban működő rendszer meggyengült menedzsment-kapacitásai? Vagy éppen, ahogy Maduro elnök állítja, egy fasiszta puccskísérlet, egy jenki szabotázs, és megannyi imperialista összeesküvés? 

Előadó: Soltész Béla, adjunktus, ELTE Társadalomtudományi Kar, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszék

 

Szakszervezeti kérdésekre szövetkezeti válaszok

A Társadalomelméleti Kollégium és az Új Egyenlőség közös kerekasztal-beszélgetésén arra keressük a választ, hogy hogyan kapcsolódhatnak be a szakszervezetek a társadalom újratermelésének folyamatába és hogyan függ mindez össze a szövetkezeti mozgalommal.

Beszélünk majd arról, hogy mi egyáltalán a szövetkezeti mozgalom, milyen politikai ereje van és milyen alternatívákat kínál a jelenleg fennálló rendszerrel és gyakorlatokkal szemben.

Mindezt félperifériás és magyar kontextusban vizsgáljuk, kis kitekintéssel a szakszervezetek történetére is.

A beszélgetés vendégei:

Pósfai Zsuzsanna (Periféria Központ)

Éber Márk Áron (Új Egyenlőség)

Dvorácskó Balázs (Pedagógusok Szakszervezete)

 

Neoliberális akadémia. A tudás áruvá válása

Előadó: K. Horváth Zsolt

Mi jellemzi a neoliberális egyetem szerkezetét? Az előadásban szó lesz többek között az egyetemlistákról, a mérés-mérhetőség dilemmáiról, az egyetemi demokrácia lehetőségéről, a tandíj-megélhetés kérdéséről, szembeállítva ezzel a tandíjmentes egyetem és a közjószágként értett tudás problémáját.

 

Elsős körök

2020/ II.

A járvány megmutatta:

Na mit is mutatott meg a járvány? És mi okozta? Gyors lesz a kilábalás a gazdasági válságból vagy rendszerszintű sokkról van szó? Miért érte ilyen felkészületlenül az egészségügyet a korona? Hogyan hat a karantén a mentális egészségünkre? Merre tovább most? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről megy majd a közös gondolkodás.

 

Etnikai konfliktusok a 21. század Európájában

Lesz-e Katalónia független? Hogyan kezeli a globalizmus az etnikai konfliktusokat? Miért van több százezer hontalan Európában? Lehet-e béke egy etnikailag megosztott társadalomban? A körön több európai ország kisebbségpolitikájának válságait, kudarcait nézzük meg, külön figyelemmel a kulturális és gazdasági aspektusokra. Megvitatjuk az etnikai konfliktusok alap fogalmait, valamint megvizsgáljuk okait valamint kezeléseit. A kör folyamán újságcikkeket, kisfilmeket valamint fotókat vizsgálunk.

 

De nehéz az iskolatáska! – Oktatási szegregáció, iskolai egyenlőtlenségek és integrációs törekvések

Milyen formákat ölt az iskolai szegregáció ma Magyarországon? Szegregált iskola, mint sikertörténet? Hogyan tartja fenn az “integráló” iskolarendszer a diszkriminációt? Ha érdekelnek ezek és ezekhez hasonló kérdések, jelentkezz az olvasókörünkre, ahol együtt járjuk körbe az oktatási egyenlőtlenségek és szegregáció különböző aspektusait!

 

2020/ I

Bűn és bűnhődés – avagy kit és mit büntet a rendszer?

Fentűnt már, hogy sokszor azokat büntetjük, akiknek segítségre lenne szükségük? Nem érted, miért kriminalizálják a hajléktalanságot? Foglalkoztat, hogy viszonyul az állam az öngyilkossághoz és az eutanáziához? Érdekel, hogy miért (nem) jó, ha alacsony a büntethetőségi korhatár, vagy esetleg a drogpolitikáról hallanál szívesen?

 

Húsz perccel a jövőben – A cyberpunk mint kritikai sci-fi

Miért kapsz a közösségi platformokon hirdetést arról, amiről tegnap a haveroddal élőszóban beszélgettél? Elon Musk tényleg egy zseni? A barátunk vagy az ellenségünk a technológia? Hogyan veszik el az ágenciád anélkül, hogy észrevennéd? Mi az a cyberpunk, mindez miért függ össze vele, és hogyan regresszált a saját maga nosztalgiájává mindössze néhány évtized alatt? Lehet-e filozófia/kritikai elmélet a szórakoztató média? Miért lehet megvalósult cyberpunk disztópiának nevezni a mai Kínát?

 

Az vagy amit megeszel? – Az élelmiszeripar ellentmondásai a 21. században

Klímaszorongásod van? Próbálsz tudatosabban fogyasztani, de félsz, hogy ez nem elég? Nem fura, hogy ilyen olcsó a smackleves? Befolyásolja a lakóhelyed, hogy hol vásárolsz? Hogyan alakítja a társadalom az ízlést? Miért trendi Mautner Zsófi és miért gáz Laci bácsi? Miért az egészségtelen ételek az olcsók? Küzdhet a Monsanto az emberi jogokért? Létezhet egyáltalán fenntartható élelmiszertermelés a jelenlegi gazdasági rendszerben?

 

Diktál a beteg, írja a doktor? – Egészségügy kívülről-belülről

Szolgáltatás-e az egészségügy? Hogyan tekint az orvoslás a nőkre? Magánügy-e a depressziód? Adjon-e hálapénzt a transzférfi a lombikbébi programban történő előresorolásért az omló vakolatú János Kórházban, ha szemben a Beauty Medical Center csak kétszer ennyiért elintézi a gyereket indiai béranyákkal?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozunk elsős körünkön.

 

Olyan szépen sírsz! – Erős női karakterek a társadalommal szemben

Kinek a tekintetével nézed magadat? A nőnek a moziban a helye? Mindent a szemnek…? Ezekre és még sok más kérdésre próbálunk majd közösen választ találni az elsős körünkön.

 

Kinek menedzseled az életed? – A munka alapú társadalom pszichopolitikája

Szerinted a sikert csak akarni kell? Ki az alkalmas munkaerő? Lehet-e a hobbid a munkád? A kiégés az egyén problémája? Mit gondolsz, ki nyer az otthon végzett munkán? Miként válik belsővé az elnyomás? Gyere és beszélgessünk ilyen és ehhez hasonló kérdésekről.

 

Fenntarthatatlan fejlődés? – Szolidáris gazdaságok, nemnövekedés és szövetkezetiség

Érdekel, hogy mit jelent a kapitalizmus válsága? Tudod mit jelent a szövetkezetiség? És a nemnövekedés? Milyen alternatív válaszokat adhatunk a lakhatási válságra?

Szeretnél értesítést kapni az eseményeinkről?