Szakmaiság

Körök

A tekes szakmaiság alapvető intézménye. A körök különböző tekes témákban szerveződnek, bárki bedobhat egy ötletet a félévente megrendezésre kerülő körbörzéken, hogy aztán az ötletből (remélhetőleg) kör legyen. Az egyetemi órákhoz hasonlóan a köröknek is van tematikája, a különbség viszont az, hogy a hétről-hétre elolvasott adott irodalmat közösen beszéljük át a meghívott körtartó (öreg tekes/ tekes/egyetemi tanár/szakmai tekintély stb.) moderálásának segítségével. Körre járni jó, mert azon kívül, hogy az ember tanulhat valamit a világról, az egyes köralkalmak is nagyon izgalmasra//hasznosra/pezsgő vitázósra sikerülnek sokszor.

Köreinkből néhány

2016 ősz

Ideológia vagy pragmatizmus: Az Orbán-kormány szociálpolitikája
Szikra Dorottya

A 2010 óta fennálló politikai rendszer számos ponton fenekestül forgatta fel a korábbi szakpolitikákat, köztük a szociálpolitika rendszerét is. A reformok értelmezésében egymással versengő elképzelések léteznek, amelyeknek egy része a változások pragmatikus, érdek-vezérelt voltát, mások azonban éppen azok ideologikusságát hangsúlyozzák. A kurzus során elsőként megismerkedünk a fenti megközelítésekkel, majd a szociálpolitika egy-egy területét vizsgáljuk meg elsősorban a mögöttes ideológiák, a vezérlő paradigma változása szempontjából.

Kolonializmus és posztkolonializmus multidiszciplináris olvasókör
Markó Ferenc

A kolonializmusnak és a posztkolonializmusnak rengeteg, egymásnak ellentmondó definíciója akad. A posztkolonializmus sokszor egyszerűen egy idősíkot jelöl, mindent, ami a gyarmati világban – és a nemgyarmati, de minden ízükben a gyarmati világhoz tartozó területeken (Nepál, Etiópia, Libéria, Thaiföld stb) – a gyarmatok felszabadulása utáni időszakban történt. Sokan a globális kapitalizmus rendszerszintű kritkájára használják a gyenge vagy bukott államok példáit, mások éppen a nyugati berendezkedés primátusát látják a strukturális különbségekben. A gyarmatosítás sokak számára egyszerű katonai, adminisztratív és gazdasági uralom – amelyik nem ért véget a gyarmatosítók távozásával. Mások a gyarmatosítottak gyarmatosítók általi episztemológiai elnyomását hangsúlyozzák – a módokat, ahogy a nyugati világ ráerőltette erkölcsi kategóriát, életmódját, nemi szerepeit, és ahogy a helyi elitek internalizálták ezeket a készen kapott kategóriákat. Természetesen mindegyik nézőpontban van igazság, de az olvasókörön különféle diszciplinák szövegeinek a segítségével (antropológia, történelem, politikatudomány, közgazdaságtan) megpróbáljuk a folyamatokat a maguk teljes komplexitásában látni. Az olvasmányok és a filmek sokszor esettanulmányok az egykori gyarmati világ nagyon különböző, mégis ezer szálon összefüggő országaiból (Pakisztán, Dél-Szudán, Kongó, Kamerun, India, Egyiptom, Lesotho, Ruanda, Vietnam, Szamoa).

Munkásmozgalom
Szabó Imre és Meszman Tibor

Melyek voltak a munkásmozgalom kialakulásának kiváltó okai, a mozgalom alkalmazott eszközei és az elért eredmények? Miért és hogyan alakultak meg a szakszervezetek, miért törnek ki sztrájkok?
Milyen intézményes eredményei voltak és lehettek a munkásmozgalmaknak? Hogyan alakult ki a bérmunka, mi a története és feltételrendszere az osztály alapú kollektív cselekvésnek?
A kör a kritikai politikai gazdaságtan alapfogalmaival kezd (elidegenült munka, bérmunka, kommodifikáció), merítve a kapitalizmus kialakulásának, munkásmozgalomhoz kötődő társadalom- és gazdaságtörténetének szemelvényeiből. Majd folytatjuk avval, hogyan, miért alakultak ki az első mozgalmak, és ezek hogyan fejlődtek tovább, mennyire fontosak az intézmények – esetek közötti különbségek. A munkásosztály történetének felevenítésével, részletesen megnézzük, hogyan küzdött a mozgalom a kommodifikáció és az elidegenedés ellen, milyen nemzeti szervezeti és intézményi megoldások jöttek létre a 20. század folyamán.
A kör első része alapfogalmakra koncentrál, a második rész a munkásmozgalom kollektív cselekvési problémáiról szól. Zárásként aktuális problémákról beszélnénk: a globalizáció hatásairól, a posztszocialista társadalmak munkásmozgalmairól, illetve új utópiákról.
A kör célja, hogy 1. az alapfogalmakkal tisztában legyenek a körre járók, 2. betekintést kapjanak a munkásmozgalmak történeti hátterébe, feltételrendszeréről – mozgatórugóiról és dilemmáiról, és 3. ezek segítségével képesek legyenek szervezeteket, mozgalmakat vagy direkt akciókat megítélni és elemezni.

2016 TAVASZ

Cultural studies

Kultúra és identitás, fogyasztói és popkultúra, munkás-, nemzeti és hipszter szubkultúrák kérdése Walter Benjamin, Stuart Hall, Anthony Giddens, Raymond Williams, Paul Willis, György Péter és Bourdieu írásain keresztül.

Politikai antropológia

Elsősorban a globalizáció hatásai és a mai posztszocialista régió témái érdekeltek minket antropológiai és elméleti szempontból, ezen belül: hogyan lehet kurrens társadalomelméleti szövegeket olvasni ma Közép-Kelet-Európában? Van-e sajátos, posztszocialista modernitás-tapasztalat? Vajon valami tényleg félrement nálunk? Mindenről Kádár tehet?

Radikális baloldali mozgalmak

A baloldal, ezen belül is főleg a radikális baloldal definíciójával foglalkoztunk. Mi a terrorizmus? Mit jelent anarchistának vagy kommunistának lenni? Milyen rendszerek termelnek ki radikális baloldali mozgalmakat, és ha sikerrel jártak, ők maguk milyen rendszert teremtettek? Milyen formában jelent meg az erőszak? Mit csinálnak ma a magukat radikális baloldalinak valló, de a világ által terroristának bélyegzett szervezetek?

Tudat, ideológia, kapitalizmus

Bevezetés a pszichoanalízisbe: az alapok Lacanról, Zizekről, Deleuze-ről, Guattariról, és egy kevés kognitív kapitalizmus.

Posztkoloniális fordulat a feminista tudományban
Gosztonyi Ákos

A kurzus célja a posztkoloniális fordulat hatására megjelenő koncepciók tárgyalása és kritikus vizsgálata a feminista tudományosság területén, így egy reflektált szemléletmód kialakítása mind a feminista tudományosság szövegeinek olvasásában, mind alkotásában. A kurzus során a főbb fogalmak közül érintjük az interszekcionalitás, a pozícionalitás, az identifikáció-diszidentifikáció és a szubaltern koncepcióit.

Kritikai közgáz 2.
Simor Máté

Alapozó közgazdaságtan, főleg kezdőknek, vagy olyan haladóknak, akik szeretik az alapokat és kíváncsiak egy megalapozott kritikai megközelítésre. Varoufakis Foundations of Economics című könyve nyomán haladtunk politikai gazdaságtannal foglalkozó szerzők (pl. Smith, Marx, Hayek, Polányi) műveivel kiegészítve.

Gramsci, Lukács, Frankfurtiak – a 20. század nyugati marxizmusa
Szalai Miklós

“Nyugati marxizmus, kulturális marxizmus, humanista marxizmus” – mi is ez, van-e ilyen, miben hozott újat? és legfőképpen: hogy kezdődött – miben “alapítói” ennek Lukács, Gramsci és a korai frankfurtiak? mi az, hogy praxisfilozófia? tényleg ők tették tönkre európát? eredeti szövegekből mit olvasnátok?

2015/2016 ŐSZ

Kritikai közgazdaságtan félperifériás szemszögből
Pinkasz András

A kör a gazdasági és közgazdasági alapfogalmakba és vitákba ad betekintést egy kritikai, történeti, félperifériás szemszögből. Kiemelt szempont a magyar és a kelet-európai folyamatok bemutatása, hiszen a későbbi vitákban elfoglalt pozíció részben innen történik. Célja egy használható tudás termelése, amelyet mind politikai gazdaságtani szövegek olvasásánál, mind közgazdaságelméleti és gazdaságpolitikai vitáknál fel lehet használni. Mindennek érdekében a tematika egy elképzelt igénynek próbál megfelelni, épp ezért akár menetközben is jelezzétek, ha valamire nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Hasonlóképpen mivel a tematikát nem a saját legjobb tudásom, hanem az elképzelt igények alapján raktam össze, ez a félév nekem is egy fontos tanulás lesz. Hosszú távon célom egy makrogazdasági tankönyv megírása, így részemről ez is egy fontos, a körön áthúzódó cél.

Pierre Bourdieu és Luc Boltanski szociológiája
Fáber Ágoston

Konferenciák

Tek 35

  1. Társadalomgyakorlati Kollégium? Kerekasztal a TEK és a politikai aktivizmus kapcsolatáról, a beszélgetés résztvevői: Andor László, Kovács Vera (2007-től tekes), Szépe András (2005-től tekes), Vágó Gábor (2003-tól tekes), Molnár Noémi
  2. Kodaj Dániel (1999-től tekes): Sci-fi és forradalom
  3. Szarka Alexandra (2013-tól tekes): A lefizetett bíró – magániskolák, magánelőnyök, közoktatás

Elidegenedés és emancipáció – Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok

A szervezők minden, Marx elméleti munkásságával, és annak eszmetörténeti következményeivel foglalkozó filozófiai, filozófiatörténeti, közgazdaságtani, szociológiai, politológiai felvetésnek, elemzésnek egyaránt nagy érdeklődéssel adnak teret, függetlenül attól, hogy Marx mellett érvelő, vagy őt bíráló, esetleg semleges-távolságtartó előadásokról van-e szó. A konferencia célja a Marxszal kapcsolatos szakmai és szélesebb társadalmi diskurzus elmélyítése, színvonalának emelése.

A szegénység börtönei – Kiútkeresők

A Társadalomelméleti Kollégium pár héttel ezelőtti, azonos elnevezésű konferenciáját kísérő kiállítás olyan szervezeteket igyekszik plakátok, szövegek, filmek segítségével bemutatni, amelyek különféle területeken és módokon próbálják támogatni a szegénység börtöneiből való kiszabadulásban a körülöttünk és velünk egyre nagyobb számban élő rászorulókat.

A Food Not Bombs szociális étkeztetéssel és környezettudatossággal, a Szociális Építőtábor a lakhatás jogának a tudatosításával és a lakóközösségek megszilárdításával, míg az A Város Mindenkié csoport a hajléktalanok jogaiért való kiállással és a velük való közreműködéssel küzdenek a mindennapok megegyszerűsítésével a nélkülözők számára.
Míg a konferencia a szegénységgel kapcsolatos társadalmi problémáknak a konkrét tényekre alapuló bemutatására fektette a hangsúlyt, addig a kiállítás a fent említett három szervezet működéséből, ennek szépségeiből akart egy kis ízelítőt nyújtani a plakátok, kísérőszövegek, valamint a kapcsolódó kisfilmek segítségével.